A munkaerőhiány nehéz helyzetbe hozta a munkáltatókat
2021 első felében számos felmérés jelent meg, amelyek azt taglalták, hogy
világszerte a munkavállalók 40-50 százaléka a koronavírus által megváltozott körülmények miatt önkéntesen felmondana a munkahelyén
– mutatott rá elemzésében a Makronóm Intézet.
Pár hónappal később az Egyesült Államokban a kilépők száma 3 százalék volt (2021 szeptemberéhez hasonlóan), amely 4,5 millió munkavállaló önkéntes felmondását jelentette. A kilépésekkel foglalkozó statisztikák készítése (2000 december) óta ezek az értékek voltak a legmagasabbak. Elemzésében a Makronóm Intézet a számok mögött rejlő folyamatokat tekintette át.
A tömeges felmondás, avagy a Great Resignation jelenség
Elemzők szerint az önkéntes kilépések számának számtalan oka van, amelyek kivétel nélkül a koronavírus hatásaihoz köthetők, mindez a Great Resignation jelenség kialakulásához vezetett.
A Great Resignation egy olyan jelenség, amely a COVID-19 világjárvány végét követően rekordszámú ember munkapiacról való kilépését írja le.
A vállalatoknak most a világjárvány tovagyűrűző hatásaival kell megbirkózniuk, és újra kell értékelniük, hogyan tudják megtartani a tehetségeket.
A vezetők a világjárvány gerjesztette új munkapiaci trendekkel próbálnak megküzdeni, mivel az alkalmazottak átértékelik karrierjüket és rekordszámban hagyják el munkahelyeiket. A vállalatoknál rekordszámú nyitott álláshely van az Egyesült Államokban, és annak feltárására, hogy mi vezethetett ehhez a közelmúltbeli elmozduláshoz, Ian Cook és csapata nemrégiben végzett mélyreható elemzést, amelyben 4000 globális vállalat több mint 9 millió munkavállalói adatait vizsgálta, és két tendenciát tárt fel:
A felmondási arány a pályakezdő munkavállalók körében a legmagasabb, illetve a technológiai és az egészségügyi iparágakban.
A világjárvány kezdetén a munkaerőpiac tele volt bizonytalansággal és tömeges elbocsátásokkal: emberek milliói vesztették el állásukat, és azok a szerencsések, akiknek sikerült megtartaniuk a munkájukat, a túlélés érdekében maradtak a helyükön. Most azonban, hogy a fellendülés felé fordulunk,
a kiváltságos helyzetben lévő munkavállalók, akik nem hónapról-hónapra élnek, vagy akiknek az állami segélyek elég erős védőhálót biztosítanak, most továbbléphetnek.
A kevésbé fejlett gazdaságokban, ahol nincs társadalombiztosítás és munkanélküli segély, a legtöbben nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust.
2021 már a visszapattanás éve volt gazdasági értelemben az Egyesült Államokban is, amely azt eredményezte, hogy a munkáltatók növekedésük és fejlődésük érdekében új munkavállalókat kerestek. Az expanzió nemcsak a gazdasági békeidőkben jelent fokozott versenyt a munkavállalókért, de most a koronavírus-járvány éveiben is.
Ez olyasfajta önbizalmat adott a munkavállalóknak, ami azt eredményezte, hogy a munkahelyváltással kapcsolatos döntést könnyebben hozták meg, így többen és gyorsabban váltottak munkahelyet.